Kész! Hulla vagyok!
6 elkészült novellámat kell átnéznem és odafigyelve javítanom. Eddig kettővel végeztem, de mit ne mondjak, sohasem gondoltam, hogy ez ennyire fárasztó meló lehet. Egyszerre kell figyelnem arra, hogy mindenhol stimmel-e az igeidő, nem írtam-e le valamit, nyelvtanilag helyes-e és hogy jól hangzik-e az egész fogalmazás.
Valószínűleg azoknak, akik komolyabban foglalkoznak írással, ez a munkafolyamat nem ismeretlen. Ha jól tudom, lektorálásnak nevezik. (De a bétázás kifejezés is ezt jelenti, ha jól tudom.) Ez természetesen az írás része. Hozzá tartozik egy jó történethez, hogy előbb lendületesen, képzeletből leírod, aztán pedig egy-két hét pihentetés után hideg fejjel, mintha még sohasem láttad volna, átolvasod és orvosolod a hibákat. Itt egy szót módosítasz, ott egy mondatot átfogalmazol, közben ellenőrzöd, hogy nyelvtanilag minden stimmel-e, végül pedig elégedetten hátradőlsz.
De ilyen nagy mennyiséget (34 746 karakter) még nem kellett egyszerre átnéznem. Csakhogy szorít az aktuális pályázat határideje és szeretném minél előbb elküldeni (ráadásul postai úton kell küldeni, így aztán nem árt legalább egy héttel a pályázat lejárta előtt eljuttatni az anyagot a megadott címre).
Utána pedig csak várni kell az eredményre, amit március végére ígértek.
Remélem, fáradozásom meghozza gyümölcsét és kiválasztanak a több 100 pályázó közül. : )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése