2012. május 5.

Tükör suli - 2. rész


2.

 Ma rendkívüli gyűlés volt a kápolnában. Senki sem tudta az okát, de sokan a végzős nekromanták legutóbbi szórakozására tippeltek. (Azóta sem sikerült kifogástalan állapota visszaállítani a hullákat. Tegnap olyan rossz volt a helyzet, hogy 21-ből csak 3 működött.) 

 A professzorok is furcsán viselkedtek: egy részük idegesen pislogott felénk és folyton csendre intett, míg mások olyan szadista pillantásokat vetettek ránk, hogy mindenkit kivert a víz. 

 Természetesen egyik sem gátolt meg bennünket a beszélgetésben és a találgatásban. Sőt, minél tovább kellett várnunk, annál nagyobb lett az általános zsivaj. Már a megbűvölt papírrepülők is előkerültek és idézett állatszellemek kezdtek röpködni a fejünk felett, amikor a teremben pillanatok alatt eluralkodott a csend. 

 A Mester lépett be az egyik oldalajtón keresztül, s jelenléte elég volt ahhoz, hogy azonnal elüljön a lárma. Minden tekintet felé fordult és kíváncsian vártuk, hogy elkezdjen beszélni. 

 - Ifjak! – zengett végig hangja a termen. – Szomorú okból kellett ma gyűlést elrendelnem. – Pillanatnyi szünete tartott, kíváncsiságunk pedig rohamosan csapott át félelembe. Amikor így kezdte a Mester a beszédét, annak sosem volt jó vége. – Szomorú és szégyenteljes okból. Mint tudjátok, iskolánk egyike az ország legjobbjainak. Ezért az eredményért pedig minden évben keményen meg is dolgozunk. Ám úgy tűnik, sokan közületek nem érzik át ennek a fontosságát – jelentőségteljesen végignézett rajtunk. - Akadémiánk jó hírneve forog kockán! S ennek érdekében, sajnos, kénytelen vagyok lépéseket tenni. 

 A levegő megfagyott körülöttünk. Szinte vágni lehetett a feszültséget. Senki sem beszélt, senki sem moccant. 

 - Sajnos, kénytelen vagyok rendkívüli jegyértékelést elrendelni. 

 Mindenki megdöbbent. Soha, semmilyen esetben nem fordult még elő, hogy előrehozták volna a félévi értékelést. Hiszen alig telt el egy hónap az utolsó óta! 

 - Nyugalom, gyermekeim, nyugalom! – Arcán szerető mosoly terült szét, de szeméből sugárzott a ridegség. – Minderre csak akkor kerül sor, ha egy hónapon belül nem sikerül növelni az akadémiánk átlagát. Biztos vagyok benne, hogy megbirkóztok a feladattal. 

 Többen összenéztünk. Ez inkább hangzott fenyegetésnek, mint megnyugtatásnak. 

- Még valami. A kripták hullái az akadémia tulajdonát képzik. A kínzórendben pontosan megtalálható, hogy milyen büntetés jár az iskola tulajdonának megrongálásáért. Azt hiszem, senki sem szeretné elintézni a saját azonnali elszállítását. De ha mégis – folytatta továbbra is kedvesen mosolyogva -, akkor állok rendelkezésére az illetőnek a nap bármely szakában. 

 Még egyszer végignézett rajtunk, felmérve szavai hatását, aztán távozott azon az ajtón keresztül, amelyiken belépett. De a csend még másodpercekig nem oldódott. Mindannyian döbbenten ültünk. 

 Javítani az átlagunkon. 

 Javítani... 

 - Hiszen ez lehetetlen! - suttogta kétségbeesetten a mellettem ülő. 

 - Igen, ez az... - válaszoltam színtelen hangon. 

 Vajon ki lesz a következő?



Kicsit sokáig tartott, de végre elkészült a második része a Stephanus Mágus- és Nekromantaképző Akadémia mindennapjait bemutató sorozatnak.
Már készülőben van a 3. rész is! : )
Link az 1. részhez: Tükör suli - Bevezetés és 1. rész

2 megjegyzés:

  1. Az előzőnél mérföldekkel gyengébb. Az előzőben lehetett következtetni a valósággal megegyező eseményekre, ám ez teljesen fiktívnek tűnik, épp ezért számomra nem is mond olyan sokat, ahol gondolkodni kellett , hogy ki-ki

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen. Elnézést érte.
      Ez tulajdonképpen azért történt, mert ezt még félévkor kezdtem el írni, amikor is volt egy rendkívüli "álló" iskolagyűlés. Ez adta az ötletet. De sajnos csak mostanra tudtam befejezni.
      Igyekszem mihamarabb utolérni időben a valóságot, és elérni a halálvizsgákig. ;)

      Törlés