Istenem, kérlek, adj türelmet!
Nagyobb feladatot vállaltam magamra, mint amit egyedül elbírok. Nem hittem, hogy ily sokáig kell cipelnem. Nem számoltam vele, hogy egy idő után elszáll az erőm és maga alá temet súlya.
Istenem, kérlek, adj erőt!
Még bírom. Még tartom magam. De, Istenem, már remegnek a térdeim, s gyengül a karom. Ha magamat biztatom, hogy "csak még egy kicsit, csak még egy napot", akkor vajon meddig tarthatok még ki? Meddig tudom továbblökni magam, hány akadályt leszek képes így megmászni?
Már nem látom a célt magam előtt. Már nem látok kiutat.
Nem vagyok egyedül, de e terhet cipelni nem segíthet más, csak Te. Kérlek, vedd le a vállamról e nehéz súlyt! Adj egy kis időt, hogy megpihenve, erőm összegyűjtve tovább küzdhessek!
Istenem, kérlek, adj békességet!
Olyan életre vágyom, ami nyugodt, békés és boldog. Ehhez nem kellenek a világ kincsei, hírnév vagy hatalom. Egy kis ház kerttel, a kertben virágok és fák, gyermek kacaj az udvaron - család. Erre vágyom, s ez mégis olybá tűnik, túl nagy kérés...
Még van erőm. Még van türelmem. Kitartásom nem hagyott el. Küzdök és haladok előre, míg végleg össze nem nyom e teher.
Isten, légy fenn az égben, lenn a Földön, vagy bárhol e világon: figyelj! Mert ez az apró lélek még nem adta fel.
