2018. november 23.

Szép vagy?

Mi lenne, ha mindenki úgy nézne ki, mint ami a lelkében lakozik? Mi lenne, ha mindig azt tükrözné, amilyenné élete során vált?

Mit gondolsz -- Te hogy néznél ki?

Nem, nem... 

Feledkezz most meg a külsődről: a megjelenésedről, a parádés ruhádról, a cicomás hajadról, a koszos köntösödről, a szakadt nadrágodról.
Vesd le ezeket.

De ne állj meg itt!

Hagyd el a jól ápolt, makulátlan bőröd, a csinos formád, a görbe hátad, az izmos karod, a szép szemed és a nagy pocakod.

Mit találsz?

Szép, amit látsz? Ragyog? Virágzik?
Vagy tán rút? Undorító? Sötét és gyalázatos?

Várj! Nézz mélyebbre!

Igazi-e ez a máz? Ha ránézel a lecsupaszított önmagadra, nem csupán sok éved tapasztalata által rád ragasztott kényszereket látsz? Nem csupán a megfelelési vágyad, a környezeted gátlástalan kielégítése köszön vissza?


Ha lehántod a külcsínt, a kényszert, a megfelelést -- mi marad?


Ha elhagyod az elvárásokat -- mi vagy?


Amikor nem kell és muszáj -- ki vagy?