"Mindenki fél valamitől."
Félhetsz a sötéttől, félhetsz a pókoktól, félhetsz a zárt helyektől. Félhetsz a tűztől, félhetsz a kígyóktól, vagy a víztől.
Bármi
legyen is az, nincs ember a Földön, aki ne félne valamitől. Aki mégis
ezt állítja, az hazudik, s ő fél a legjobban. Annyira, hogy még magának
sem meri bevallani. Inkább letagadja.
De létezik egyetlen egy személy, aki
nem fél. Akinek léte a kín, mert ő maga a rettegés, aki sohasem érzett félelmet, mégis
pontosan tudja, hogy milyen az, s mindenkinél jobban ismeri.
Ő Phobia, minden kínok és félelmek mestere.
Bárki lelkébe belelát, megtalálja a félelem legkisebb csíráját is, s óriásivá növeszti azt!
Élvezettel fürdik mások kétségbeesésének hullámaiban, örömmel szívja be
a rettegés illatát, kacagva nézi, ahogy az emberek a kínok kínját élik
át.
Ő Alastor, a pokol főhóhérának lánya, a kínzások mestere. Még fajtája sincs biztonságban tőle...
-----------------------------------------------------------------------------------------------
Phobia az egyik regényem szereplője.
Erős, okos, magabiztos démon. Imád másokat kínozni és halálos félelmet kelteni bennük. Előszeretettel szórakozik az emberekkel. Többségüket lenézi, szánalmas kreatúráknak tartja őket.
Jellemző rá, vérfagyasztó, ördögi mosolya és az a nyugalom, amit még a legveszélyesebb helyzetekben is megőriz.
Ám ha friss félelem szagát érzi a közelben, nyugalma eltűnik, s gyermeki izgatottság lesz úrrá rajta.
Egyébként igen vidám természetű, főleg, ha mások szenvedésének szemtanúja.
Valójában egy Eszter nevű lány démoni énje, mivel Eszter Alastornak, a nagy hatalmú démonnak és egy embernőnek a gyermeke.
Éppen ezért Phobia (a kegyetlenkedések ellenére is) több emberi érzéssel rendelkezik, mint egy tiszta vérű démon. Ez leginkább Eszterrel való kapcsolatában mutatkozik meg.
Mivel egy testen "osztoznak", tudnak kommunikálni (beszélgetni) egymással. Mindent érzékelnek, amit a másik (beleértve ebbe a fizikai fájdalmakat és az érzelmeket) függetlenül attól, hogy Phobia vagy Eszter irányítja testüket. Bár Phobia képes lenne rá, sohasem tört a "felszínre" erőszakkal.
Rövid történetük:
Alastor, a pokol főhóhéra és "rendfenntartója" megunva otthonát és a mindennapos teendőket, úgy döntött, kirándul egyet az emberek világában, amolyan nyaralásképpen (mert valljuk be, több ezer évig robotolni és dolgozni igen csak fárasztó, nem?).
Célja nem az emberek tömeges mészárlása volt. Persze, ha kedve támadt egy kis gyilkolásra, kínzásra, nem fogta vissza magát, de valójában látni szerette volna, hogy mennyit változott az emberi világ, mióta utoljára elhagyta.
Természetesen pár ezer év alatt rendesen megfordult világunk, így aztán bőven volt látni valója Alastornak. S bolyongásai során megakadt a szeme egy gyenge embernőn, akinek a neve Anna volt. Azt hiszem a többit már a többség kitalálja... A lényeg, hogy míg Alastor az emberek világában tartózkodott, vissza-vissza járt ehhez az Anna nevű nőhöz.
Végül Alastor visszatért Iblis Araziba, a démonok világába, de úgy, hogy fogalma sem volt róla, Anna állapotos. Miután a démon eltűnt a nő életéből, Anna még a baba születése előtt összeházasodott egy Tamás nevű férfival, aki sajátjaként nevelte Esztert. Ám pár évvel később a férfit brutálisan meggyilkolták. Holttestét Anna és a Eszter találták meg.
A holttest látványa miatt Anna egy időre elmegyógyintézetbe került. Ebben az időszakban Anna szülei vigyáztak Eszterre. A kislány a nagyszülőknél töltött hónapok alatt ismerte meg Lilit, aki később a legjobb barátnője lett.
Mivel Eszter a gyilkosság idején még csak kisgyerek volt (olyan 4-5 éves lehetett),
ezért nem emlékszik jól az akkoriban történtekre. Valójában Lili
segítette át őt a legnehezebb időszakon. De időnként rémálmai vannak.
Végül Annát kiengedték a zárt osztályról, de kötelezően felülvizsgálatra kell járnia meghatározott időközönként. Anya és lánya kettesben folytatták életüket.
Telt-múlt az idő, Annáék élete átlagossá vált. Bár a brutális gyilkosság mély nyomot hagyott mindkettőjükben, az évek lassan begyógyították a sebeket.
Ám Eszter középiskolás korában újabb nem várt esemény történt: Alastor Eszterért küldött két démont, akiknek feladata az volt, hogy "haza" hozzák a lányt.
Ez az elrablás több okból történt.
Először is Alastor maga mellé akarta venni lányát, hogy felélessze annak démoni énjét egy rituálé keretében és kiképezze méltó utódjául.
Másrészt az emberek világa ellen nagyszabású támadást terveztek a démonhercegek, s így veszélybe került volna Eszter is.
Így került át Eszter Iblis Araziba, a démonok világába, ahol először mutatkozott meg Phobia.
-----------------------------------------------------------------------------------------------
Az alábbi jelenet Phobia belépője a regényben. A helyszín Alastor palotája. Ekkor még Eszter nem találkozott személyesen apjával. Egy kisebb vita alakul ki közte és Lilith között. (Igen, a név nem véletlen. ; ) )
Még mindenki abban a hitben van, hogy fel kell éleszteni Eszter démoni énjét, mivel az mélyen szunnyad a lányban. Továbbá abban is mindenki biztos, hogy Eszternek fogalma sincs a benne lakozó lényről...
Részlet A pokol kapuja című regényből:
"- Tudod milyen nehéz volt évekig úgy
tenni, mintha a barátod volnék? Mintha kedvelnélek? – kiabált szárnyait csattogtatva Lilith. - Undorodtam a belőled áradó tömény emberszagtól! A
hányinger kerülgetett valahányszor a közeledben kellett lennem! Ráadásul
még az emberek között is az egyik legszánalmasabb senki vagy! Tudtam,
hogy ott van benned Alastor démoni vére, ami csak arra vár, hogy végre
kitörhessen belőled, de sohasem engedted át a démoni énednek a gyeplőt!
Fogalmad sem volt róla, hogy benned van! Tudod mekkora felüdülés volt,
mikor végre, ha csak egy pillanatig is, de érezhettem a démoni erőd
illatát? Már alig várom, hogy elvégezzék a szertartást és te örökre eltűnj!
-
Sajnálom, Lilith, hogy ilyen sokáig kellett szenvedned. Ugyanakkor –
szólt Eszter vérfagyasztó hangon -, kénytelen vagyok felvilágosítani
téged, hogy számos dologban tévedtél. Tényleg azt hitted, hogy nem
tudom, mi lakik bennem? Komolyan azt gondoltad, hogy sohasem engedtem
szabadjára? Nos, ki kell, hogy ábrándítsalak. A mostohaapám halála óta
tudom, hogy félig valami más vagyok. Azt is tudtam, hogy az az ember nem
a valódi apám volt. Igen – szólt fagyosan Lilith döbbent
arcát látva -, jól hallottad. De tudod mit? Mivel ennyire undorodsz tőlem és utálsz,
inkább hagyom, hogy az általad hőn áhított énemmel beszélgess.
Semmiből
támadt jeges szél süvített végig a termen, majd a tiszta, nyers démoni
energia megtöltötte az egész helyiséget. Az őrök fulladozva kaptak
torkukhoz és térdre estek. Lilith is csak nagy erőfeszítések árán tudott
talpon maradni. Az energia mennyisége fokozatosan csökkent, majd minden
visszaállt a pár másodperccel ezelőtti rendbe, mintha mi sem történt
volna.
- Hell-ó Lilith! – Eszter arcán ördögi vigyor terült el, szemében szadista fény villant. – Mi az? Nem is örülsz, hogy látsz? - A démonnő megszólalni sem tudott az elképedéstől. -
Igazán hízelgő, hogy ennyire szerettél volna találkozni velem –
Kecsesen közelebb lépett hozzá, kezét lassan Lilith a nyakára téve. – De ha még
egyszer fenyegetni mered Esztert – folytatta kuncogva, majd a démonnő
fülébe suttogta -, kitépem a szíved és megeszem reggelire.
- Ki vagy te? – kérdezte Lilith halálra váltan.
-
Ó! Hiszen teljesen megfeledkeztem a jó modorról – Hátra lépett és
színpadiasan meghajolt. – A nevem Phobia, minden kínok és félelmek
mestere."
-----------------------------------------------------------------------------------------------
Nem tudom, kinek, hogy tetszett Phobia karaktere.
De azt be kell vallanom, hogy nekem a kedvenc karakterem az eddig megalkotottak közül. Ezért is került sor erre a kis bemutatóra.
A jövőben várható még hasonló jellegű leírás... azt hiszem a következő karakter Carla Stein, a Rock'e'Stein Pub tulajdonosa lesz. ; )
