Eltört kristály

Leomlott palota kövein állok,
a jelenben értelmet nem találok.
Csak zagyva szavak, tarka képek...
"Kinek írod, ha te sem érted?"

Eltört kristály szilánkjának zenéje
cseng fülemben egész este.
Egy világ alkotná újra a romokból,
mit pár év ismét lerombol.

Alkosd, mit lelki szemeddel látsz.
Írd meg, mit írni vágysz.
De szavaid érjenek célba.
Törekedj az egyszerű szóra!

Zavaros ösvény a sorokban,
árva rím lapul a sarokban.
"Nincs rád szükség! Elavult vagy!"
De kegyelmet neki ki ad?
Vagy tán örök feledés sorsa?
Többé ne is lássuk a sorokba'?

Elhagytad, de nem csak őt.
Újítanál, de nincs vésőd.
Rommá lett a régmúlt dicsősége,
Nem hozza vissza ember gőgje.

Tükrödből torzkép vetül vissza.
Benned már semmi sem tiszta.
Tán lesz még ragyogó valaha,
mit ma eltorzít a jelen piszka...

De ne add fel!

Várd ki, mit hoz a jövő!
Remélned, ember, sosem késő.
Új csillag gyúlhat az égre -
Új toll akadhat új kézbe.

Ám addig légy a szikra,
mi a jobb világot elhozza!
Légy a líra tündöklő szava,
a lüktető képzelet maga!

Versednek adj hát értelmet!
Ne bonyolítsd túl az érzelmet!

Hagyd a ködösítést! Embernek írsz most!
--Feladatod, hogy tisztább képet alkoss.--

(Ma még torz,
holnap már tiszta.
Az elmúltat,
Istenem, hozd vissza!)

cím nélkül 1.

----------------------------------------

Nyugalomra vágyom.
Egy hűvös kéz érintésére...
Hogy a világ csendbe boruljon,
és rájöjjek a miértre.

----------------------------------------

Nem vagy több...

Ha kínzod, miért csodálkozol,
mikor rád támad üvöltve?

Ha kínzod, miért csodálkozol,
mikor feladja végre?

Ha kínzod, miért nem hagyod békén
csak egy nyugalmas percre?

Vagy talán oly nagy kérés pár perc béke?

---

Gondolod, hogy több vagy egy állatnál?
Gondolod, hogy jobb vagy az átlagnál?

Ne reménykedj!

Nem vagy különb egy porban vergődő,
veszett korcs dögnél!

Vége

Ölj!

Még te sem tudhatod,
mit hoz a sors.
Ha támadnak, van okod...
Tedd meg, ne várakozz!

Gyilkolj!

Szétszaggattak már ezerszer!
Ki mondja, hogy tilos?
Végtelen kínt érzel?
A bosszú az, mit keresel.

Vér és hús...

- Jobb lett?
Lelkemben új sötétség nyílt.
- Ezt akartad?
Nem tűnt el a kín.

...

Fájdalmadat nem törölheted el -
sohasem múlhat ilyen eszközökkel.

Jobbat vártál?
Hiába.
Ne reménykedj új csodába'.
Az emberek tovább lépnek,
de te itt maradsz emléknek.

Change

Helló mindenki!

Akik régebben követik a blogot, azoknak talán már feltűnt, hogy a korábban használt "Akira-chan" álnév helyett most már a sajátomat, az Annamáriát használom.

Az ok igen egyszerű: nem érzem szükségét egy alteregónak.

Nem tudom, hogy ki miért választ magának nicknevet/álnevet. Én részben az anonimitásomat akartam megőrizni, részben pedig... talán úgy fogalmazhatnám meg, hogy másvalakinek akartam tűnni, vagy másvalaki akartam lenni.

Egy titokzatos, ismeretlen személy mindig izgalmas és kíváncsiságot keltő. Illetve egy hangzatos kitalált név is nagyon hatásos, "menő" tud lenni.

De én elérkeztem ahhoz a ponthoz, amikor már nem érzem szükségét, hogy egy kitalált név mögé bújva publikáljam a történeteimet. (Félre értés ne essék, ezzel nem megsérteni akarom azokat, akiknek évek óta használt álnevük van, hiszen van, akinek ez a védjegye. De az én esetemben egy bizonyos szintű rejtőzködést szolgált az álnév.)

Egyébként pedig nem csak a bujkálást érzem feleslegesnek. A másik ok, ami miatt a saját nevemet használom, hogy kibékültem magammal. Nem akarok más lenni, egy kitalált személy, aki sokkal "coolabb" és szuperképességei vannak és a többi kinek mi tetszik...

Én én vagyok és ezt büszkén vállalom, akárcsak a történeteimet. Akár jók, akár nem, én írtam őket, igyekezve, hogy a lehető legjobbat hozzam ki magamból... És még ha valódi írónak nem is nevezhetem magam, mert attól nagyon messze vagyok, büszkén vállalom, hogy eddig mit tettem le az asztalra.

Szóval hadd mutatkozzam be újra! : )

A nevem Annamária és ez itt a Jackass 19 éves leszek nyáron. ; )

Idén fejezem be a középiskolát és reményeim szerint programtervezőként tanulhatok tovább a Debreceni Egyetemen.

Az írással szeretnék továbbra is aktívan foglalkozni és minél jobbá válni, mert ez az életem része.

Pozitív-negatív kritikát egyaránt várok, mert csak így fejlődhet tovább az ember. Szóval ha van pár percetek és véleményetek, amit meg szeretnétek osztani velem, azt bármikor örömmel fogadom.

Remélem, hogy korábbi történeteim kellemes szórakozást nyújtottak Nektek, és hogy a jövőben még jobb és minőségibb alkotásokkal szolgálhatok számotokra.

Mindenkinek jó szórakozást és kellemes időtöltést a Rock'e'Steinben! : )

A KÁOSZ kora

Új történet, melyet a facebookon követhettek nyomon (de tervezem, hogy saját blogot is létrehozzak a történetnek a rend kedvéért).

A KÁOSZ kora

 (részlet)

 "0. nap

véget ért és elkezdődött
-KÁOSZ-

[...]

 

               21. nap

 Három héttel ezelőtt ért véget a Világ.
 Legalábbis az általunk eddig ismert és elfogadott világ.
 A modern civilizációk egy éjszaka alatt romba dőltek. Az emberek tehetetlenül nézték végig, ahogy életük örökre megváltozik.
 Amikor a Teremtő elhagyott minket, az ég sötétbe borult és pusztító vihar tört ki.
 A lakosság egy része megőrült: törni, zúzni kezdtek, minden ok nélkül egymásra támadtak.
 Több millió ártatlan esett áldozatul a vérengzéseknek. Senki sem tudja, hogy mi okozta ezt a tébolyt.
 A nagyobb városok lángba borultak, az épületek összeomlottak. Megszűnt a TV- és rádióadás. A közlekedés leállt, az utcák elnéptelenedtek. Minden modern eszköz használhatatlanná vált.
 Mintha a sötét középkor tért volna vissza egy sokkal pokolibb változatban.
 Zűrzavar lett úrrá az egész világon.
 Az életben maradtak kis csoportokba verődtek és egymással harcolnak a túlélésért. Kevés az élelem, a víz és a biztonságot nyújtó menedék. Ezekért folyik a küzdelem.
 A tomboló vihar, amely az első napokban söpört végig a Földön, mára alábbhagyott, de nem múlt el teljesen: hol vérfagyasztóan dermedt és mozdulatlan a levegő, hol orkán erejű szél süvít végig a romok között.
 Vastag felhőréteg borítja az égboltot. Egyesek szerint, soha többé nem látjuk a Napot..."

Legalább hetente új bejegyzés! (Az érettségi miatt várható némi fennakadás, de igyekszem ezt elkerülni.)